ÉLŐ MŰEMLÉKVÉDELEM

Mint az a weboldalunkon bemutatott projektjeinből is kitűnik, a Grafit Műterem aktívan foglalkozik a védett épületek fejlesztésével, felújításával. Megoldjuk műemléki épületek műszaki és építészeti feladatait, vállaljuk műemléki épületek történeti, érték kutatását és építészeti tervezését. 

Az évek során rengeteg tapasztalatot szereztünk a jó műemlék felújításban, karbantartásban, az örökségvédelmi hatósági eljárásokban, a szakértők összehangolásában. Mai blog bejegyzésünk célja megmutatni a műemléki érték jelentőségét, inspirációt adni abban, hogy megóvásuk és felújításuk korszerüsítéssel együtt lehetséges, plusz értéket teremt és  összehangolható az új igényekkel.

Hogy mi a műemlékvédelem célja? Van-e létjogosultsága a XXI. században?

Legfontosabb feladata, hogy megőrizze és ápolja azokat a kulturális és történelmi értékeket, amelyek a múltunkról mesélnek, identitásunk részét képezik.  Ezek sokat elárulnak arról a korról, amelyben készültek, azokról az emberekről, akik alkották vagy használták őket. Hűen őrzik elődeink örökségét, technikai tudását és művészi érzékét, segítenek megőrizni a kollektív emlékezetet. 

A műemlékvédelem nem pusztán a fizikai állapotuk megóvását jelenti, hanem azt is, hogy értékeiket, jelentőségüket és történetüket továbbadjuk a következő generációknak, hozzátéve magunk örökségét.

Ráadásul a becsben tartott műemlékek komoly turisztikai vonzerőt is jelentenek, nagymértékben hozzájárulva a helyi gazdaság élénkítéséhez.  Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a műemlékvédelem a fenntartható fejlődés részét képezi, hiszen a régi épületek újrahasznosítása és fenntartása környezetbarát alternatívát jelenthet új építkezésekkel szemben.

De mi is az a műemlék? Milyen kategóriái vannak? Miért fontos a szabályokra odafigyelni?

A vonatkozó,  kulturális örökség védelméről szóló törvény meghatározása szerint a  “Műemlék: olyan közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott műemléki érték, amelyet miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánítottak.” (jelenlegi hivatalos műemléki lista: https://www.oeny.hu/oeny/veding/ Emelett az önkormányzatoknak van lehetősége helyi védelmet is kijelölni.

Ezeket két fő kategóriába sorolják.

Kiemelten védett műemlékek a leginkább kiemelkedő nemzeti értékek, fokozott védelemben részesülnek, például az magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke Edelényi Kastély vagy a Budavári Nagyboldogaszony Templom vagy a Parlament.
Másik kategória, amellyel gyakortabb találkozunk munkánk során a  védett műemlékek, melyek hordoznak műemléki értéket, például Móricz zsigmond körtéri buszpályaudvar, https://muemlekem.hu/muemlek/show/11712, vagy Műtermünk munkái közül például  a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza (https://www.grafitmuterem.hu/projekt/zsido-kivalosagok-haza, https://www.zsidokivalosagok.hu/ ) és a fasori Református  Templom (https://www.grafitmuterem.hu/projekt/fasori-reformatus-templom.

Emellett Magyarország is csatlakozott az 1972-ben elfogadott UNESCO Világörökség Egyezményhez, amely célja kiemelkedő jelentőségű természeti és kulturális értékek védelme és azok jövő nemzedékek számára való megőrzése.  Magyarországon jelenleg 8 helyszín van, mint például a Budapesti Dunapart vagy a Hortobágyi Nemzeti Park vagy Hollókő. Emellett több várományos helyszínünk (https://unesco.hu/vilagorokseg/vilagorokseg-107171) , ezek nem egyedi épület védelmek.
A többszintű és többrendszeres védelem eredménye, hogy egy épület egyszerre több kategóriába és területi védelembe is eshet, amit együttesen kell kezelni.

Szeretjük az elegáns, patinás, szép régi épületeket,  de nem szeretjük a hozzájuk tartozó előírásokat, korlátokat, tiltásokat.

Pedig ezekből sok van. A műemlékvédelmi előírások szabályozzák, hogy egy adott műemléken mit, milyen módszerekkel, kinek az engedélyével, tervei alapján  és ellenőrzése mellett hajthatunk végre. Nem festhetjük bármilyen színűre a homlokzatot, nem tehetünk be bármilyen nyílászárót, nem rakhatunk rá légkondicionáló kültéri egységet stb. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy felesleges az ilyen szabályozás, sőt a jogainkat csorbítja, de ha egy épület, épületcsoport összképére gondolunk, rögtön megértjük, miért szükséges.  

Budapest belvárosában kifejezetten tudnak ütközni a szempontok. Történeti és értékvédelmi szempontból - és városvédő ként- célunk a régi kisebb lakóházak megőrzése pl. egyemeletes barokk lakóházak. Viszont a város organikus fejlődése hozza a változás igényét, és az ingatlan rentábilis üzemeltetése is. Kell és lehet találni egy kompromisszumos megoldást, ami általában egy - sok vitát generáló - átalakítással együtt járó felújítás lesz, amelyet sok szakértő együttes munkája tud megadni. De pontosan ezek között vannak azok, amik igazolják, hogy igenis érdemes megküzdeni ezekkel problémákkal.