MIBEN TUD SEGÍTENI AZ ÉPÍTÉSZ?

Sokan csak homályos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy egy építész mivel is foglalkozik pontosan, vagy mi az, amivel érdemes lehet felkeresni. Ebben a bejegyzésben igyekszünk választ adni a felmerülő kérdésekre és bemutatjuk, hogyan dolgozik egy építész, és milyen szerepe van egy építési vagy felújítási projektben. Emellett megosztunk néhány hasznos tippet arról, hogyan készüljünk fel az első találkozóra, hogy a lehető leghatékonyabban tudjunk együttműködni.

Mivel bízható meg egy építész, miben tud segíteni?

Az építész szakértelme és tapasztalata széles spektrumot ölel fel, így a megrendelő számos különböző feladattal bízhatja meg őt. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribbtól haladva a kevésbé triviális területeket, ahol egy építész - akár a Grafit Műterem is -  segíthet.

• Meglévő épület, lakás felújítása, átalakítása - ennek lehetnek speciális területei, mint például műemlékek felújítása, amiben irodánk szintén nagy tapasztalattal rendelkezik;
• Új épület tervezése, igényekre szabott tervek készítése, az első gondolattól a megvalósulásig
• Generáltervezés - szakági tervezők összefogása, szakági tervek összehangolása az építész tervekkel
• Belsőépítészeti tervezés - legyen szó lakossági-, vagy középületről, illetve munkahelyről;
• Építészeti, műszaki tanácsadás - hatósági ügyintézés, megvalósíthatóság;
• Jogszabályok ismertetése, hatósági eljárások - mit lehet és mit nem az építés/átalakítás során;
• Helyszíni művezetés - így tudjuk biztosítani, hogy az valósuljon meg, ami a terveken szerepel;
• Kiállítástervezés.

Maga az építészet témaköre nagyon szerteágazó, illetve az egyes építészek a szakma más-más területének szakértői, így természetesen ezeken felül is adódhatnak dolgok, amelyekkel érdemes építészhez fordulni. Az építészet mindezen tulajdonságai és az alábbiakban leírtak miatt tehát kiemelten fontos az is, hogy a megfelelő emberhez forduljunk a kérdéseinkkel.

A sikeres együttműködés alapjai

Amennyiben úgy döntünk, hogy szeretnénk megbízni egy építészt, akkor érdemes széles körben tájékozódni a lehetőségekről. Annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben menjen a közös munka fontos, hogy a megrendelő biztos legyen abban, hogy hozzáértő szakembert választott, az építész pedig ennek megfelelően kellő szakértelemmel álljon a projekthez. Mindennek nyomán tud kialakulni az a kölcsönös bizalom, amely jó, ha mindkét fél részéről már a kezdetektől jelen van, hiszen ez elősegíti egymás megértését és a mindenki számára előnyös megoldások kialakítását.

A bizalom mellett a kompromisszumkészség is kulcsszerepet játszik az építész és a megrendelő közötti sikeres együttműködésben. A tervezési folyamat során gyakran előfordulhat, hogy az ügyfél elképzelései és a tervezési lehetőségek nem teljesen egyeznek, illetve a költségvetés, az időkeret vagy a helyszín sajátosságai rugalmas megközelítést igényelnek. A kompromisszumkészség lehetővé teszi, hogy mindkét fél jól kezelje a kihívásokat, megfelelően alkalmazkodjon és együttműködjön a legjobb megoldás megtalálásában.

Az építész feladata, hogy kreatívan és szakmai szempontból is indokolt módon javasoljon olyan alternatívákat, amelyek figyelembe veszik a megrendelő igényeit, miközben a projekt reális keretein belül marad. A megrendelő részéről pedig elengedhetetlen a nyitottság a szakmai tanácsokra és az esetleges változtatásokra, hiszen ezek révén a végső eredmény még inkább igazodik a valós igényekhez. A kompromisszumkészség így nem csupán a különböző nézőpontok összehangolását jelenti, hanem azt is, hogy a felek közösen keresnek megoldásokat, amelyek mindkettőjük számára elfogadhatóak. Ez a hozzáállás erősíti a bizalmat és a kapcsolatot, hiszen mindkét fél érzi, hogy véleménye és igényei számítanak, így a közös cél, a sikeres projekt megvalósítása érdekében együtt tudnak működni.

Hogyan készüljünk az első konzultációra az építésszel?

Az első megbeszélés kulcsfontosságú lépés, hiszen itt kezdődik a közös gondolkodás a tervezett épület vagy tér jövőjéről. A megrendelőnek nem az a feladata, hogy maga tervezze meg az épületet, hanem hogy pontosan megfogalmazza saját igényeit és életformáját. A legjobban azzal tudja segíteni a tervezés megkezdését, ha ezekkel a lehető legtisztábban képben van, és kommunikálja ezeket az építészek felé.

A készülő tervezési program alapját ezek az információk adják, hiszen mi, építészek ehhez igazítjuk a terek kialakítását. Ahhoz, hogy valóban megrendelőre szabott megoldásokat tudjunk kínálni, meg kell értenünk a ház, a család vagy a munkahely mindennapi működését, szokásait. Építészként a használatból és funkcióból fakadó igényeket térbeli szituációkká tudjuk alakítani. A tervezés során olyan megoldásokat keresünk, amelyek az igényekhez és a használat módjához legjobban illeszkednek. 

Első konzultáció az építésszel checklist:

• Előképek, inspirációs képek épületekről, anyagokról, térhasználatról;
• Építész által kiküldött kérdéssor kitöltése - ez természetesen szakemberenként változó, a Grafit Műterem jellemzően a családi ház megrendelések esetében egy segítő kérdéssorral próbálja megkönnyíteni az igények megértését;
• Érdemes átgondolni és elmesélni hogyan használnánk az épületet, mire van szükség a kényelmes használathoz, milyen igényeink vannak az épülettől, hányan fogják használni az épületet, rájuk mi jellemző? - az építész ebből tud majd következtetni a terek egymáshoz való viszonyára, terek nagyságára, lakószobák számára stb;
• Fontos lehet az is, hogy mi az, amit biztos, hogy nem szeretnénk;
• Van-e különleges kérés, valami, amit mindenképp szeretnénk ha megvalósulna;
• Új épület esetén a telek adatai (pl helyrajzi szám), méretek, rajz/térkép;
• Meglévő épületnél pedig az elérhető meglévő tervek előnyös, ha megvannak, esetleg képek a telekről/meglévő épület jelenlegi állapotáról - de az építész is meg tudja szerezni az archív terveket levéltárból, illetve felmérést is készít az épület jelenlegi állapotáról
• Megrendelőnek nem szükséges elképzelt alaprajzot hoznia.

A fentieken felül természetesen előfordulnak egyéni igények, hiszen minden projekt más és más. Kiemelten fontos tehát minden esetben a nyílt és tiszta kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás, illetve hogy tisztában legyünk az igényeinkkel és meg tudjuk őket fogalmazni.