MŰEMLÉKVÉDELMI FELÚJÍTÁSOKRÓL

Műemlékekkel dolgozni nem könnyű. Rengeteg kötöttséget, költséget jelent, de megéri.

A műemlékek felújítása költséges folyamat, és sajnálatos módon gyakran hiányzik a szükséges anyagi támogatás. Emellett a kortárs városfejlesztési tervek és a műemlékvédelem érdekei gyakran ütköznek. Az átgondolatlan városfejlesztési döntések, illetve a túlzott ingatlan spekuláción alapuló fejlesztések sokszor veszélyeztethetik a régi épületek fennmaradását. Pedig ezt lehet okosan is csinálni, a kettő nem zárja ki egymást.

Sajnos a műemlékeket sokan tehernek érzik, vagy éppen tartanak nagy múltú épülethez hozzányúlni. Félnek az értékvédelmi anyagok, restaurátori szakvélemények, engedélyeztetések és az általuk okozott többletidő, előírt eljárások és a plusz specialisták szaktudásának kötelező igénybevétele által okozott többletköltségektől és az egyéb buktatóktól. Pedig ezek nem felesleges kötelezettségek, hanem hasznos anyagok, amelyek segítenek értelmezni, és megfelelően kezelni az épületet a továbbiakban.

A történelmi épületek eredeti állapotukban sokszor nem felelnek meg a modern felhasználási igényeknek. Az épület szerkezeti sajátosságai, például a belmagasság, boltozatok, a falak vastagsága és az ablakok elhelyezkedése nehezítik a modern gépészeti rendszerek, mint a hűtés-fűtés, elektromos hálózatok és informatikai infrastruktúra integrálását. Az új funkciók beépítése komoly kihívást jelenthet, de ma már vannak kialakult megoldások, erre a célra fejlesztett módszerek, amikkel ezek a problémák áthidalhatók. Tervezői alaposság és megfelelő szakértői csapat összeállítása ezeket biztosítani tudja, ráadásul ezek a tapasztalt mérnököknek izgalmas feladatok. Számunkra is az volt például a Budapest belvárosában található Ó utcai szálloda tervezése, vagy Győrben a zsinagógába tervezett kiállítás megvalósítása.

A műemlékvédelmi felújítások mindig a múlt és a jelen találkozásának színterei.

A műemlékvédelmi felújítások egyik legnagyobb kihívása a múlt felkutatása ill. a kutatások ismeretében eldönteni, hogy mit és milyen mértékben állítunk vissza. Sok esetben több kor értékét egyszerre, de van, hogy a szakértőknek mérlegelni kell, mert egyik kor elemének visszaállítása a másik kor emlékének az elbontását jelenti. Ezért nagyon fontos legelőször a teljeskörű dokumentálás mind tervezés mind kivitelezés alatt.  A felelősség megoszlik a tervezőkön és a szakértőkön, a tervező a szakértői anyagok alapján igyekszik meghozni a legjobb döntést.

Az emberek mindig is hozzányúltak a meglévő épületekhez, igényeikre átalakítva őket, így minden háznak több építéstörténeti periódusa van. Sok esetben nincs egy kiemelten védett építési periódus, ezért nem mindig egyértelmű melyik kor a kiemelendő, sokszor pont a rétegződés bemutatása a feladatunk, és ugyanennyire cél az új funkció biztosítása, mert annál rosszabb nincs, mint ha egy épület lakatlan.

Komoly kihívás, de nem kivitelezhetetlen a fenntarthatóság és főleg az energiahatékonyság elvárásait teljesíteni, mint például a hőszigetelés vagy a megújuló energiaforrások integrálása egy műemlékvédelmi felújítás során. Gondos modernizálással nemcsak az épület környezeti lábnyomát csökkenthetik, hanem a fenntartási költségeket is. Azonban ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazása különös figyelmet, óvatosságot és főleg gondos előkészítést igényel, hogy ne sértsék az épület esztétikai és történelmi értékeit.

Minden projekt egyedi, nincsenek kiforrott receptek.

A folyamat.

Mint minden felújításnál alapos felmérések, feltárások és szakértői anyagok nélkül nem szabad belevágni. Általában készül a műemlékről építészeti felmérés, tartószerkezeti szakvélemény, és épülettörténeti és értékvédelmi dokumentáció, ami az épület értékeit gyűjti össze leltárszerűen. Ezeken felül szakértői anyagok, például faanyagvédelmi-, különböző restaurátori-, és épületdiagnosztikai szakvélemények. Az épület állapotának pontos felmérése, értékleltár készítése, a lehetséges problémák előrejelzése és a rugalmas tervezési megközelítés segíthet abban, hogy a projekt sikeresen megvalósuljon, még akkor is, ha előre nem látott nehézségek merülnek fel.

Mindenek előtt javasolt elkészíteni az   68/2018. (IV.9.) kormányrendelet 3.1 pontjában meghatározott építéstörténeti tudományos dokumentációt.  Ebben rögzítésre kerül a pontos védettség(ek) - ez lehet több szintű - amelynek szerves része az értékleltár amely rögzíti a védett elemeket is. Ezt megfelelő szakember készítheti el, például a Grafit Műterem.

Ezzel párhuzamosan vagy ezt megelőzően történhet az alakhelyes, illeltve a geometriai felmérés. A modern technológia itt is kulcsszerepet játszhat, a digitális eszközök, mint például a 3D szkennelés és gépi modellezés lehetővé teszik a műemlékek pontos dokumentálását. 

A nagyon alapos, részletes felmérés után következhet a tervezés. A műemlékvédelmi felújítások interdiszciplináris megközelítést igényelnek. Az építészek, mérnökök, történészek, régészek és restaurátorok közötti együttműködés kulcsfontosságú a projektek sikeres megvalósításához. Az egyes szakértők különböző szempontokat és szaktudást hoznak a projektbe, amely biztosítja, hogy minden aspektust figyelembe vegyenek és megfelelően kezeljenek.

Az engedélyezési tervek elkészültével indul az engedélyeztetési folyamat, ahol szigorúan ellenőrzik, hogy azok mindenben megfelelnek-e az előírásoknak, és nem okoznak kárt a védett épületben. Ez a hivatali folyamat többlépcsős, először tervzsűri és hatósági engedély kell. Az engedély megkapása után készül a részletes kiviteli terv minden tervezőtől és restaurátortól.

A kivitelezéshez érdemes műemléképületek felújításában jártas generál kivitelezőt keresni. A kivitelezés során számítanunk kell meglepetésekre, újratervezési kényszerre, szakhatósági ellenőrzésekre.

A felújítási munkálatok befejezése után is fontos az épület utóéletének figyelemmel kísérése. A rendszeres karbantartás és állapotfelmérés biztosítja, hogy az épület hosszú távon is megőrizze állapotát és értékeit. A dokumentáció és az épület történetének folyamatos nyomon követése szintén elengedhetetlen a fenntartható műemlékvédelemhez.

Hogy miért érdemes minden nehézség ellenére mégis egy műemléképülettel foglalkozni?

Az épített örökség – templomok, kastélyok, városfalak, történelmi belvárosok – mind-mind egy adott közösség történelmét és identitását hordozzák. Nem csak a nagy, hanem a kis épületek, például a régi lakóházak, parasztházak, borospincék, magtárak, malmok is értéket képviselnek. Ezek az épületek emlékeztetnek minket a múlt eseményeire, sikereire és kudarcaira, és segítenek megérteni, honnan jöttünk és kik vagyunk. Azáltal, hogy egy ilyen építményt megújítunk, mi is ennek a történetnek a részévé válunk. 

A műemlékvédelem nem lehet sikeres a közösség aktív részvétele nélkül. Az érintett közösségek bevonása a tervezés és a megvalósítás folyamatába növeli a projekt elfogadottságát és támogatottságát. A közösségi projektek, önkéntes munkák és a helyi civil szervezetek részvétele mind hozzájárulhatnak a műemlékek hosszú távú megőrzéséhez. Egy egyszerű de jó példa a Budapest belvárosában található tűzfalfestések a Színes Város Csoport jóvoltából.

Nem elhanyagolható szempont, hogy egy műemléknek jelentős a marketingértéke. A történelmi helyszínek és épületek turisták millióit vonzzák évente, ami hozzájárul a helyi gazdaság élénkítéséhez. A turizmus révén nemcsak munkahelyek jönnek létre, hanem a helyi vállalkozások is profitálnak, beleértve a vendéglátóipart, a kereskedelmet és a szolgáltatásokat. A kulturális örökség turisztikai vonzereje így közvetlen és közvetett módon is hozzájárul a gazdasági növekedéshez.